Blogok

Bence tegnap volt két éves. Hét végén már tartottunk egy kis előszülinapi ünneplést, de tegnap este is körbeültük a nagy asztalt :) Halászlé, palacsinta, és pezsgőzés, Bence gyümölcslével koccintott, azt viszont minden egyes kortynál, és mindenkivel. Közben ujjával mutatja, hogy már két éves, huncutul mosolyog, és nagyot kanalaz a finom halászléből -egyedül-.Aztán motoroznak a Papával, megjárják Pestet oda-vissza brümmögve az asztalnál, nagyokat nevetve... Persze mostanában, hogy a Hugi négykézláb mászkál, ahol lehet, feláll, általában cumizik, és gyakran van az ölemben, Bence is "babáskodik" egy kicsit mókából, meg mert így jó a kis lelkének. Aztán szalad tovább a Papával traktorozni, motorozni, brümmögni, és bürrögni, kárászt fogni a tóból, vagy a Picinek adni egy kis lucernát -szóval olyan nagyfiús dolgokat csinálni-. Aztán odajön hozzám, belebújik az ölembe, megcirógatja az arcomat, és huncutul elmosolyodik a cumi mögött :)

Mút héten a tolnai süni táborban múlattuk a délelőttöket. Nagyon jó volt minden foglalkozás: készítettünk dobot, amit aztán élesben is kipróbáltunk, ismerkedtünk a hangszerekkel, ujjal festettünk (meg kézzel-lábbal :), és megmásztuk az akadálypályát is. Közben sok-sok móka, kacagás, ének és mondókázás. De beszéljenek a képek: 

Tegnap, azaz július 17-én volt Marika és Gábor esküvője Bonyhádon, ahová mi is hivatalosak voltunk. Kicsit aggódtunk, hogy a gyerkőcök hogyan viselik a hatalmas vendégsereget, a folyamatos hangos mulatóst, és a hosszú-hosszú lakomát. Mire odaértünk a hivatalhoz, mindkét apróság az igazak álmát aludta, így inkább maradtunk az autóban, hogy aludják ki magukat, talán jobban bírják majd az estét. Szerencsére várakozáson felül vették az akadályt, a vacsorát megúsztuk egy törött tányérral, a játékban pedig segítettek a rokon- és ismerős gyerekek is... A finom vacsora, és egy kis tánc után este fél 10-kor indultam haza a kidőlt aprónéppel.

Bence nagyon szereti a lovakat, ezért kihasználtuk a lehetőséget, és csatlakoztunk a Cini-bölcsi által szervezett lovas táborhoz. Kedd-szerdán mentünk a Budakeszi lovastanyára, ahol Pedró hátán ülhettek a gyerekek -aki egy 17 éves herélt, nagyon béketűrő póni. Bence nagyon ügyes volt, a kezdeti megszeppenés után ma már magabiztosan ült a nyeregben, szinte alig kellett fognom, ügyesen együtt mozgott a lóval teljesen természetesen, mintha mindig ezt csinálta volna. Dóra (aki koordinálta a tábort, afféle főnök) szerint Bence nagy lovas lesz, mert még a szeme sem áll jól :)

Végy egy szuper varrógépet, néhány virágmintás anyagot, egy csuda édes kislányt, és az egészet szórd meg egy nagy marék kánikulával. Íme az eredmény: 

Esztinek gyorsan varrtam 3 kis kötényruhát. A szabásminta ugyanaz, de az anyagok miatt minden ruha kicsit más, a közös bennük természetesen Eszti, és az, hogy nagyon édes mindegyikben :) 

Bencének ma megoldódott a nyelve. Annyit beszélt, mint az előző majd' két évben összesen, minőségben pedig heteket fejlődött néhány óra alatt. Néhány új szó: víz, autó, motor, ház, fa, fű, barack, narancs, villa... nagy előrelépés, hogy már nem csak az első szótagokat, hanem egész szavakat mond (az utólsó betű általában hiányzik, de ez csak apró "szépséghiba"). Leginkább minket utánoz, 1-1 neki tetsző szót kiragadva az általunk mondott mondatból, és nagyon ügyesen mondja az előző hónapokhoz képest :)

Eszti nagyon félti a pocakját, illetve nagyon fontos számára a kaja. Leginkább akkor nyugszik meg, ha mindkét kezében van egy-egy falat, amit kedvére majszolhat. Persze leginkább abból az ételből, amit én is eszem, mert az átlag "babakaja" nem olyan izgi, főleg, ha a többiek mással tömik a hasukat. Legutóbb egy gerezd sárgabarackot majszolt el teljesen egyedül, szőröstül bőröstül:

Pénteken délelőtt Eszti egyszer csak összeszedte magát, és felállt a járókában. Igazából már jó pár napja próbálkozik a felállással, ezért a fényképezőgép beélesítve, készenlétben (illetve Bencebiztos helyen) várta a nagy pillanatot, amit szerencsére sikerült elkapnom, hála Esztinek, aki rögtön az első alkalommal vagy fél percig is álldogált, mondhatni pózolt, és közben elégedetten nevetett a sikeres akción:

Az első esetet szerencsére több is követi, és már nagyon gyorsan, és ügyesen talpon van, amint berakom a járókában. Sőt, ma a járókán kívül is felállt a rácsokba kapaszkodva.

Bence és Eszti egyre nagyobb huncutságokat csinálnak együtt. Persze már az nagyon jó, hogy néhány hete jól eljátszanak együtt, igazából, mióta Eszti magabiztosan mászik, és üldögél. Mostanában, hogy ilyen sokáig van világos, és nagy meleg is van a tetőtéri hálószobában (legalább 30°C), este 9 előtt szinte lehetetlen elaltani őket. Így előfordul, hogy nagy hancúrozásban fullad az altatás, mindketten Eszti ágyában, közben nagyokat kacarásznak:

Szerencsére előnyét is élvezzük a késői elalvásnak, mert általában fél 8-8-ig húzzák a lóbőrt (de ma Bence negyed 9-ig horpasztott), aztán mosolyogva ébrednek:

Mostanában a fürdés is egyszerre megy, mert könnyebb így, és ők is jobban eljátszanak együtt. Már mindketten nevetnek, amikor engedem a kádba a vizet, Bence is mondogatja, hogy "víz, víz, be, be", meg amikor beteszem Eszti ülőkéjét a kádba, akkor is mondja, hogy "Baba, Baba, be, be". Aztán a kádban nagy pancsolás, pacskolás, egymás locsolása, amíg mindkettőjük szempillájáról nem csöpög a víz, közben hatalmasakat nevetgélnek...